2013. december 16., hétfő

46.rész

Na, itt is a kövi:3 Köszönöm a sok oldalmegjelenítést, feliratkozót és a rendszeres kommentelőket! XX♥.♥

December 6 (péntek)

Úristen! Annyira régen írtam. Ennek az oka, hogy elfelejtettem a jelszavam. Az egész szobám, sőt, a házat is feldúrtam, csakhogy meglegyen. És az Ipad tokomban vannak a jelszavak, és a hülye sem gondolta, hogy én oda belerakom. Bár ez íg elég logikátlan, hogy abba vannak a jelszavak és pont ott nem néztem meg. Mindegy.

Fél 7-kor csörgött a telóm, jelezve, hogy fel kell kelnem. "Még 5 perc, még 5 perc" Aha. Abból az 5 percből 40 perc lett, ami azt jelentette, hogy késésben vagyok. Villámgyorsan pattantam ki az ágyból, és rohantam a gardróbomhoz. Seperc alatt kiválasztottam a ruhám, aztán gyors átszaladtam a fürdőbe, hogy emberi képet varázsoljak magamnak. Egy kis smink, majd haj és már kész is vagyok. Leszaladtam a konyhába, ahol Ricsi ült Márkékkal.
-Késésben vagy! - jegyezte meg Ricsi.
-Tényleg? Nem mondod. - néztem rá - Amúgy szólhattál volna!
-Az engem mért érint, ha te elkésel? - nézett rám összehúzott szemöldökkel.
-Na, tudod hova menny - löktem le a konyhapultról, Balázsék meg csak röhögtek.
-Amúgy ne lepődj meg, ha kicsit sokan leszünk, mikor hazaérsz. - kiabálta ki az előszobába.
-Nem szoktam - vontam meg a vállam. - Jön Dave is - és ezzel kiléptem az ajtón. Dave a kerítésnek támaszkodva nyomkodta a telefonját.
-Szia - pattantam hozzá.
-Szia. - nézett rám furán - Elaludtál? - kérdezte, miközben megfogta a kezem.
-El. -bólintottam. - Ricsi meg itthon van és nem szólt volna, hogy "keljél te hülye, mert elkésel!" - ráztam a fejem.
-Márk is ott van, nem? - kérdezte.
-De, de őt nem mondhatom úgy, hogy itthon van, mert ő nem lakik itt. Érted? - néztem rá.
-Ja - vonta meg a vállát. - Nagyjából - rázta meg a fejét.
-Jó, mindegy. Ricsiék mért nem mennek suliba?
-Nem tom. Asszem valami értekezlet lesz a tanároknak - mondta. Hát jó. A sulinál szokásos módon ott álltak a többiek és szokásos módon, hozták a formájukat. Dani az abc-t akarta elbüfögni...Jó, nincs mit hozzászólni. Ben chipset evett, Benji és Áron pedig körbeállták azzal a szándékkal, hogy kunyerálnak tőle. Zalán, Marci telefonoztak, Krisz pedig tanult föcire. Mikor odaértünk, Dave csatlakozott Benjihez és Áronhoz, én meg oda álltam Kittiékhez.
-Mi az első óra? De rohadt hideg van. - néztem Lilire.
-Tesi. Ennél már csak hidegebb lesz - mosolygott. Na, kösz. Ezt én is tudtam.:D
-De akkor nem kéne öltözni menni? - nézett ránk Kitti.
-Lehet - bólintottunk, majd szóltunk a fiúknak, hogy ideje lenne öltözni menni. Gyorsan átöltöztünk, majd kimentünk a folyosóra.
-Mit keresnek itt a Szent Kornélosok? - kérdezte Dave, mivel ott álltak az aulában.
-Mindenki elcsendesedik, főleg Dániel, Dávid, Bence és a többi eszetlen. Sőt, a 8/A mennyen testnevelés órára. - jött felénk Hajdú tanár úr.
-Na, de most mit csináltunk? - rázta a fejét Dani. - Tudja mit? Viszlát! - intett egyet, aztán beszaladt a tornafolyosóra, mi meg röhögve utána. Tesin fejen álltunk. Hát, egész jól tudom. Na, tesi után jött Krisz kettese, vagyis föci óra. Mindenfelől súgtunk neki, én a kezemmel mutogattam, Dave a füzetjére írta le, Dan pedig oda kiabálta neki a választ. Istenem!:D Ezen a kettesen múlik minden. Szerintem nem, de nem akartam Krisszel veszekedni. Föci után magyar jött, ahol szabad foglalkozás volt, mivel a tanárnak valami papír munkát kellett csinálni. Aztán egy angol, biosz, rajz. Az angol, biosz elment, a rajz viszont nem. A fiúk konkrétan totál meghülyültek. Szépen rajzolgatunk Lilivel, mikor mögülünk egy iszonyat nagy visítás.
-Mit csináltok? - fordultunk hátra.
-Top röhögéseket nézünk. - nevetett Dave.
-Ömm, nem akarok ehhez semmit szólni - rázta meg a fejét Lili, aztán rajzoltunk tovább. A fiúk jelzőig visításokat néztek, majd mikor Bogdán tanárnő közölte, hogy beszedi a a rajzokat és osztályozza, a fiúk elkezdtek nyavalyogni, hogy ők nem szeretnének karót kapni. Hát, ezt megszívták, mert megkapták.:D Suli után kimentünk a deszkapályára, és míg a fiúk deszkáztak, mi beszélgettünk. Olyanokat borultak.
-Ha most nem halt meg a barátod, akkor sose - közölte Lili. Amúgy voltak ott rajtunk kívül is páran.
-Valaki...segítsen - kiabálta Dave röhögve, mire pár lány rögtön oda pattant hozzá.
-Én speciel a barátnőmre gondoltam, de ha nem, hát nem - porolta le magát durcásan.
-Túl élted? - kiáltottam oda neki.
-Igen túl... - jött közelebb. - De még fáj itt - mutogatott a szájára.
-Vegyek rá valami gyógyszert?
-Egy gyógypuszinak jobban örülnék - vigyorodott el.
-Jajj, he - álltam fel nagy nehezen, aztán megcsókoltam. Olyan 5-ig kint voltunk. Mikor hazaértem, már csak Balázsék voltak ott. Megcsináltam a leckéket, majd gépeztem.

4 megjegyzés: