2013. október 31., csütörtök

40.rész

Jó olvasást! :3<3

Október 22 (hétfő)

Az éjszaka sikeresen eltelt. Csak háromszor kellett visszakézből megütnöm, aztán még kétszer megrúgnom. De túléltük, és ez a lényeg. Reggel elég nyűgösen keltem, Ricsi bezzeg úgy pörgött, mint aki megivott 6 energiaitalt. Amúgy Flóra mostanában csak bent ül a szobájába, és csak enni, meg vécére megy ki. Sehova máshova. Mindegy.
-Amúgy az ablakod mikor lesz megcsinálva? - kérdeztem  Ricsit
-Azt mondta anya, hogy holnap fog jönni az ablakos - vonta meg a vállát. Át ment a szobájába öltözni. Egy jó 10 perc múlva viszont, szaladt be a szobámba.... egy szál boxerben.
-Mi van? - néztem rá
-Ööö öltöztem, és a ház előtt lányok mentek el - röhögte el magát
-És az mért baj? - kérdeztem, mert nem igazán értettem.
-Megláttak - mutatott magára
-És....? Tudod mit, nem is érdekel. Viszont húzzál öltözni, mert elkésünk. - mutattam az ajtóra. Nagy nehézségek árán, el is tudtunk indulni. Az első óra tesi volt, csak hogy a tanárnő hiányzott. Ezért lyukas óránk volt. Második óra matek volt. Felelés. Hát persze, hogy én feleltem. Hármasra. Utánam meg Áron. Egyesre. Harmadik órában iskola gyűlés volt, mert elkezdődött az iskola hét. Valami kiállítás megnyitó lesz délután, holnap meg iskola jelvényt kell vinni, mert gála lesz. Minden évben, egy osztály ad elő valamit. Holnap 10/A osztály ad elő valamit. Hát kíváncsi vagyok... Utolsó óra biosz volt. Megkaptuk a dogákat. Négyes lett!!! Négyes!!! Pedig szinte semmit nem tudtam. A fiúk viszont nem jártak ilyen jól, náluk a legjobb jegy hármas lett. Órák után, Dave haza kísért, és egy puszival búcsúzott el... Az arcomra kaptam. Amúgy én most rohadtul nem értem, hogy mi van köztünk. Kibékültünk, órákon mellettem ül, szól hozzám, le hív a büfébe, puszit ad, bár az arcomra, tök jól elvagyunk és nem járunk. De még csak meg se említi. Otthon megcsináltam minden leckét, aztán gépeztem. Először Facebook, majd Ask.Fm, aztán Gmail. De utána nagyon unatkoztam, ezért, felnéztem ismeretlenek.com-ra. Másolom:

 Találtunk egy partnert, köszönhetsz!
 Partner neme: Férfi

 ismeretlen: Szia:$
 te: szia:3          
 ismeretlen: korod?
 te: 14 neked?
 ismeretlen: 15:)
 te: hogy vagy? hol laksz?:)
 ismeretlen: hát, nem jól. Te? Budapest, te?:D
 te: Én se :/ miért nem vagy jól? én is Budapest ;D
 ismeretlen: hosszú...hanyadik kerület?
 te: II.ker. te?
 ismeretlen: én is :D
 te: :D amúgy van időnk..:)
 ismeretlen: hát, jó. van egy lány, aki a barátnőm volt, csak szakítottam vele. És most kibékültünk, de nem járunk. De én viszont szeretnék vele járni, csak szerintem ő már nem akarna velem..:( te miért vagy szomorú? :)
 te: ez nem is volt olyan hosszú..:) amúgy nekem is dettó, csak fiúval..
 ismeretlen: van tesód?
 te: van egy nővérem, meg egy bátyám, neked?
 ismeretlen: egy bátyám:) milyen telód van? 
 te: iphone, neked?
 ismeretlen: nekem is:)
 te: amúgy, hogy hívják a lányt akit akarsz?
 ismeretlen: Bogi, és a fiút? 
Na és én itt, megálltam. Én Dave-vel beszélek? Több mint 500 ember közül, nekem Davet adja ki?! Hát ez nem igaz.
 te: elmondjam?
 ismeretlen: miért ne?
 te: a lány Deák Bogi? 
 ismeretlen: igen.. honnan ismered? meg ezt honnan tudtad?
 te:a fiút úgy hívják, hogy....amúgy az lényegtelen, hogy honnan tudom:)
 ismeretlen: Na? lehet ismerem.:)
 te: biztos, hogy ismered:) A fiú pedig.. Dave. Becskei Dávid. Na, ismered?
Itt pár perces szüntet volt.
 ismeretlen: Bogi???
 te: Dave???
 ismeretlen: Igen. Bizonyítsd. mit csináltam legutóbb?
 te: belevertél a falba, és eltört a kezed. Lilivel bementünk hozzád a kórházba... Na, mostmár hiszel nekem?
 ismeretlen: igen:) akkor most kurvára őszínték voltunk egymáshoz...
 te: úgy tűnik :)
 ismeretlen: akkor most mi legyen? ...
 te: Dave+Bogi vagy Dave, Bogi?
 ismeretlen: ....e....l...s...ő...?....
 te: Na, végre! Megint a barátom vagy. De jóó*.*<3
 ismeretlen: ;D*.*<333
 te: :D amúgy ezt nem így képzeltem el..
 ismeretlen: én se..:)...mármint mit?
 te: :D hát hogy így jövünk össze. Ismeretleneken.:)
 ismeretlen: én se..:) de szerinted ha most itt nem beszélünk, mikor jövünk össze?
 te: hát nem tudom..de előbb-utóbb úgy is.. amúgy mi volt közted és az között?
 ismeretlen: Klaudia és köztem? Semmi.. csak azért jártam vele, hogy elfelejtselek...hát, nem sikerült:)) amúgy ezt már elmondtam.:)<3
 te: tudom, hogy elmondtad..de mostmár rögzítve is van:)<3
 ismeretlen: :)<33 Szeretlek!
 te: én is! :)<3
 te: de én megyek, mert megyünk anyával meg Ricsivel vásárolni..majd beszélünk:)<3:3
 ismeretlen: Ricsivel vásárolni??:D
 te: Ja, én is félek..Szio<3
 ismeretlen: szia:)<3

Én ezt nem hiszem el! Járok Dave- vel. Járok Dave-val. Járok Dave-val. Úristen!! De jó...:) Na, de tényleg megyek...:)

2013. október 28., hétfő

Nem rész!

Az egyik barátnőm, elkezdett egy blogot. http://egy-nem-mindennapi-elet.blogspot.hu/ Nézzetek be hozzá, komizzatok, pipáljatok. :) Na, meg akinek tetszik, iratkozzon fel. :) A kövi rész valamikor a héten lesz:)<3

2013. október 26., szombat

39.rész

Jó olvasást!:3

Október 21 (vasárnap)

Reggel olyan rosszul keltem. Semmihez nem volt kedvem. Lili haza ment, mert mennek mamájáékhoz. Az éjszaka jó volt. Békésen alszok, vagyis próbálok aludni, mikor nyílik az ajtóm. Oda nézek. Egy alak. Megszólal:
-Hova tegyem az ollót?! - hallom Ricsi hangját
-Tedd le valahova, oszt aludjál - vágtam rá csípőből. A Patrikék kint el kezdtek röhögni. Gondoltam én, hogy csak valamilyen játék. De könyörgöm. Hajnali fél négykor? Ez is csak az én bátyám lehet. Bekapcsoltam a gépem, és felnéztem facebookra. Ez az üzenet fogadott:

Dave: Találkozhatnánk a Margit körúti mekiben?
Én: Igen. Mikor?
Dave: Mondjuk fél2?
Én: Oké. De miért?
Dave: Majd megtudod:)
Én: Hogy van a kezed?
Dave: Jól.
Én: És a fal? :)
Dave: Az már kevésbé. Olyan repedés van rajta...:D
Én: Olyan hülye vagy:D
Dave: :D
Én: Na, jó. Megyek öltözni..Akkor ott találkozunk.:)
Dave: Nem muszáj.
Én: Mit nem muszáj?
Dave: Öltözni:D
Én: Vicces vagy:D
Én: Tényleg szia:)
Dave: Szia:)

Ezt vettem fel:

Elindultam. Dave már ott volt, mikor megérkeztem.
-Szia - mosolyogtam rá
-Szia - mosolygott. Rendeltünk, majd leültünk.
-Na, igen? - mosolyogtam rá
Megbeszéltünk mindent. Hogy nem csaltam meg, nem is akartam. Hogy az a Klaudia, vagy ki a jóisten, csak azért volt a barátnője, hogy engem elfelejtsen. Hogy nem sikerült. Hogy azért vert bele a falba, mert úgy érezte, mindent elrontott. Bocsánatot kért Bentől, és a fiúktól, amiért bunkó volt velük. Én bevallottam, hogy Beni nem csúnya, de nekem nem tetszik. Megbeszéltük, hogy ha bajunk van, megkérdezzük a másikat, és nem hiszünk el semmit egyes emberektől. Tőlem is bocsánatot kért, hogy olyan köcsög volt. Én is bocsánatot kértem, mert én se voltam semmi.
-Akkor ezt megbeszéltük - léptünk ki a mekiből
-Lemegyünk a Dunához? - nézett rám Dave
-Lemehetünk - mosolyogtam. Nagyon sokáig voltunk kint. Olyan jól éreztem magam.
-Este mit csinálsz? - kérdezte Dave, mikor a kapunkhoz értünk
-Nem tudom. Szerintem gépezek - vontam meg a vállam
-Miért? - néztem rá
-Csak úgy - mosolygott
-Elmegyünk deszkázni? - kérdezte
-Én deszkázok, te nézel?
-Tudok törött kézzel is - vonta meg a vállát
-Nem tudsz - mosolyogtam
-Nem a lábam tört el - nézett rám megsértődve
-De elfog, ha deszkázol
-Kötekedsz? - nézett rám
-Jaj. Ne csináld már. Majd elmegyünk deszkázni, ha meggyógyult a kezed - vettem elő a kulcsom
-Jó oké - mosolyodott el
-Én megy.... - kezdtem el mondani, a házból viszont egy óriási csattanás. Valamit kitört. Davevel szaladtunk fel az emeletre. És az a látvány....
-Ricsi. Mit csináltál? - kapkodtam a fejem. Patrikék meg pár haverja nézett rám, majd Ricsire, majd az ablakra.
-Ööö felbuktam és kitört - nézett rá az ablakra
-Igen. Te felbuktál, az ablak meg kitört. Magától! - néztem rá
-Az úgy volt, hogy..... - töprengett
-Engem az nem érdekel, hogy hogy volt. Ez majd anyát fogja. - mentem át a szobámba. A Balázsék haza mentek, meg Dave is. Azt mondta, hogy fent lesz fészen, és majd beszélünk. Anya nem tudott szóhoz jutni, mikor meglátta az ablakot. De aztán sikerült neki. Ricsi legnagyobb bánatára. Nagyon leszidta anya. És most nálam kell aludnia! Nálam! A bátyámnak. Nálam! Fantasztikus éjszaka elé nézünk.
-Fantasztikus éjszaka lesz - mondtam, miközben becsuktam a szoba ajtóm
-Fantörpikus - nézett rám egy pillanatra, a laptop mögül.
-Na. Mivel ez az én szobám, kussban leszel. Tőlem fent lehetsz akár hajnal háromig is, és azt csinálhatsz amit akarsz. De amit csinálsz, azt halkan csináld. - ágyaztam meg
-Köszi - mosolygott. Gépezett még egy fél órát szerintem, aztán lefeküdt. Az előbbi 20 perc ebből állt: Első 5 perc, beállított a telefonján valamit. Második 5 perc, paskolta a párnáját. Harmadik, és negyedig 5 perc, forgolódott. Az agyamra ment.
-Döntsd már el mit akarsz! - tettem a fejemre a párnám
-Jóvan' na. Olyan kemény a párnád - paskolt még kettőt
-Az agyad kemény. De az nagyon
-Ez nem volt jó - röhögött
-Mit vársz fél egykor?! - fordultam felé
-Mit várjak? - rúgott meg
-Alvást - fordultam meg

2013. október 24., csütörtök

38.rész (2#)

Nagyon, nagyon sajnálom, hogy sokat késtem. De nem volt semmi időm. :( De mindegy is, mert itt a kövi. Jó olvasást! <33 :3 Ja, és nagyon köszönöm a sok oldalmegjelenítést, a feliratkozókat, valamint, a komikat. Köszönöm:)<3

Október 20 (szombat délután)

A délutánból nem lett semmi. Még pedig azért nem, mert anyát felhívta a titokzatos idegen, akit anya, azóta se árult el. Na, tehát. Azért hívta fel, hogy neki nem jó a mai nap, tegyük át másik napra. Anya azt mondta, hogy jó, majd megbeszélik. Mi Lilivel amúgy is, csajos délutánt akartunk tartani, úgyhogy ez pont jól jött.
-Na, mit csináljunk? - töprengett Lili
-Köröm festés? - kérdeztem
-Oké - csillant fel a szeme. Kifestettük mind kettőnk körmét. Ilyenek lettek:

A felső az enyém, az alsó a Lilié. Utána, divat bemutatót tartottunk. Istenem. Hányszor lehozott az életről, ez a hülye. Ma elemében volt. Annyi hülyeséget össze hordott, hogy már Ricsi(!) is el küldte a fenébe. Hát, szakadtam neki. Már fájt a hasam, a sok röhögéstől. Aztán kaptam, egy üzenetet. Vagy inkább, az üzenetet. Ben küldte. Dave a kórházban van. Az elmúlt napokban, nagyon haragudtam rá. De akármennyire is haragszom rá, ez azért más. Másolom az üzenetet.

Ben: Szia. Dave kórházban van. Tudom, hogy nem érdekel. De most érdekeljen. Ha érdekel, gyere Szent Ferenc kórházba.
Bogi: Szia.. Mit csinált? Megyünk!
Ben: Az lényegtelen, hogy mit csinált! Téged kért. Azt mondta, hogy leüt, ha nem írok neked. De kivel jössz?
Bogi: Lilivel. Hova kell menni?
Ben: Lent várlak titeket. Most induljatok!
Bogi: 20 perc, és ott vagyunk.
Ben: Siessetek!

-Lili, gyere megyünk - pattantam fel
-Hova?
-Kórházba - közöltem
-Miért? - kérdezte, miközben szaladtunk le a lépcsőn
-Mert Dave.... - ütköztem bele Patrikba
-Bocs - kerültem ki
-Hova mentek? - fordult meg Ricsi
-Kórházba - vettem fel a cipőm
-Miért? - kérdezte
-Mert Dave bent van - mondta Lili
-Az öcsém? - kérdezte Márk
-Az - biccentettem. Majd elindultunk. Ben a kórház előtt várt minket. Mikor felmentünk, Dave már a folyosón ült, bekötött kézzel. Én megálltam. Lili is megállt. Mit csináljunk?!
-Mi történt? - ültem le mellé
-Semmi - vonta meg a vállát Dave
-Az a kurva fel idegesítette, aztán meg te is - mondta Ben
-És....? - kérdezte Lili
-Belevert egyet a falba. Meg repett. A fal. A keze eltört - közölte Ben
-Jól vagy? - néztem rá
-Hát, még fáj a kezem, de amúgy jól - mosolygott rám. És igen. Szól hozzám. Köszönöm!
-De én mért idegesítettelek fel? - néztem rá
-Nem tudom - vonta meg a vállát
-Azért mert még szeret. Basszus egész nap csak ezt hallgattam. Meg az a kurva is. Ezért vesztek össze. Az is felidegesítette, meg te is. Hogy te már túl léptél rajta. Hogy ő milyen hülye. Ami igaz is. Meg hasonlók. - hadarta el Ben, majd adott egy csókot Lilinek. Vagyis adott volna.
-Na, és tovább? Min sértődött meg? - lökdöstem
-Nem látod? - mutatott Lilire, arra utalva, hogy hagyjam békén, mert csókolózni akar. Az én volt barátom meg, egy hülye kötéssel a kezén ül mellettem, és nem mond semmit. Na, ki jár rosszabbul? Na, ugye hogy én?
-De látom, de ti bármikor csókolózhattok. Ne legyél köcsög - néztem rá
-Jó. Azért volt olyan köcsög, mert azt hitte, hogy megcsaltad a Benivel. - mondta Ben
-És ezt honnan vette? - kérdeztem Bent. Aztán rájöttem, hogy ő ezt nem fogja meg válaszolni.
-És ezt te honnan vetted? - néztem rá Davere
-Innen - mutatta meg a telefonját. A képen egy fiú, aki nagyon hasonlított Benire, csókolózott egy lánnyal, aki nagyon hasonlított rám. De nem mi voltunk.
-Ezt ki küldte? - adtam vissza
-Martina - mondta
-Hát ez nem igaz - akadtam ki - És te el is hiszed annak a... annak? - hagytam ennyiben
-Nem. Normális esetben nem hiszem el. Csak tudod, az elmúlt időben, nagyon sokat voltál Benivel. És tudod, meg fordult a fejemben. De aztán ki is fordítottam a fejemből, ezt a gondolatot. Majd utána megmutatta Tina a képet. Tényleg nagyon hasonlít mindkettőtök. És én elhittem - sóhajtott
-Na, jó. Mi léptünk - állt fel Ben
-Ne hagyj már itt - néztem Lilire
-Lemegyünk a büfébe - mondta
-Jó - bólintottam
-Az nem fordult meg a fejedben, hogy engem meg kérdezz? - kérdeztem
-Nem tudom. Én akartam, csak nem volt rá alkalmam - nézett rám
-Milyen alkalmad?! Ne viccelj már. Hányszor mentünk együtt reggel. Hányszor voltunk egymásnál. És nem volt alkalmad. A nem volt, és a nem akartam között, hatalmas különbség van - néztem rá
-Nem arról van szó, hogy nem akartam. Mért ne akartam volna? A barátnőm voltál. Nem akartam szakítani. Csak nem tudtam, hogy elkezdeni. - nézett előre
-Mi abban a nehéz, hogy "Megcsalsz?" - kérdeztem
-Na, ezt most nézd az én szemszögemből - mondta. Elképzeltem.
-Oké - bólintottam
-Na, ugye. - mosolygott
-És most? - kérdeztem
-Nem tudom - vonta meg a vállát. Vissza értek Liliék, majd elmentünk a mosdóba.
-Na, összejöttetek? - ugrándozott a barátnőm
-Minek örülsz? - néztem rá furán
-Tehát nem - ült le a csempére. Nem csodálom, hogy elfáradt. Egész nap ugrált.
-Nem. Csak megbeszéltük, hogy nem csaltam meg. De, hogy hogy lesz tovább, azt nem tudom. - mondtam szomorúan
-Szakított azzal a Klaudiával, vagy ki a jó istenemmel? - kérdezte Lili
-Szerintem igen - bólintottam. Azért ez egy kicsit feldobott.
-Most haza megyünk? - állt fel Lili, majd engem is felhúzott.
-Hát nem tudom. Kéne. - mentünk ki
-Na, mi lesz? Megyünk? - álltak a fiúk a falnál
-Mehetünk - biccentettem.
-Sziasztok - mondta Dave, majd még rám nézett, jó mélyen a szemembe, aztán bement a kapun.
-Szia - köszöntem. Lili és Ben elbúcsúztak, aztán bementünk Lilivel. Ricsiék lekezdtek kérdezősködni, de nekem annyira nem volt kedvem semmit mondani. Inkább felmentem a szobámba, be tettem egy vígjátékot, és Lilivel azt néztük. Nem tudom most mi lesz. :o

2013. október 17., csütörtök

38.rész (1#)

Betegség alatt, megírtam a kövi részt. Jó olvasást! :))<33

Október 20 (szombat)

Kiderült, hogy tegnap este Dávid vitte magával a barátnőjét, és Lili elmondása szerint, nagyon beképzelt, és megváltoztatja Dávidot.
-És miket csinált még? - kérdeztem Lilit, miközben kinyitottam a terasz ajtóm
-Sok mindent. Például, egész este nyafogott, flegmán beszélt velünk. - mondta
-A többiek hogy vannak vele? - ültem le az ágyamra
-Nem szeretik. Egyrészt, mert flegma, beképzelt, másrészt pedig, megváltoztatja Dávidot. Amúgy Bennel is összeveszett - nézett rám
-Dávid? - csodálkoztam. Ez meglepett.
-Az. - biccentett
-Min? - kérdeztem
-Egy idő után mondta neki Ben, hogy sürgősen vigye el innen a barátnőjét, mert már fáj tőle a fejünk. És akkor Dávid is el kezdte mondani a magáét, csoda, hogy nem verekedtek össze. Közel álltak pedig hozzá. A Dan nyugtatta le őket. - mondta
-Az durva
-Az. Amúgy te vagy a háttere Dávidnak - mondta, miközben elővette a telefonját
-Hogy mi vagyok, kinek? - néztem rá felvont szemöldökkel
-Dávidnak a telóján a háttere. Te vagy. Láttam. Legalábbis este még te voltál. - mondta
-Azta - néztem magam elé
-Ja, és megkérdezte a barátnője, hogy az ki a telefonba. És Dávid erre azt válaszolta, hogy a nővére. - mosolygott
-És a lány erre...? - néztem rá
-Szép. Dávid meg rávágta, hogy tudom - mosolygott. - Amúgy szerintem még mindig szeret - mondta némi töprengés után
-Ha szeretne, miért szakított volna velem? - néztem rá
-Te szakítottál vele - állt fel
-Ja tényleg. Akkor miért nem szólt hozzám? Miért volt köcsög? Miért nézett levegőnek?
-Nem tudom - vonta meg a vállát - Kérhetek inni? - kérdezte
-Ja - álltam fel. Kimentünk inni, majd jött anya.
-Délután bemutatok nektek valakit. - közölt anya
-Hol? - kérdeztem
-Étteremben - pakolt be a hűtőbe
-Amúgy Lili.... - kezdtem, de anya közbevágott
-Beszéltem anyuddal - nézett rá anya - Maradhatsz - mosolygott
-Köszönöm - pattant oda hozzá Lili, és megölelte.
-Szivesen - mosolygott furán anya
Anya elment kereszt anyuékhoz valamiért, mi meg Lilivel filmet kezdtünk nézni. Tudni kell, hogy kereszt anyumék a XVII. kerületben laknak. Tehát eleve az oda út, háromnegyed óra, kocsival is. Úgy hogy direkt hosszú filmet választottunk. Amit el is kezdtünk nézni. A film közepén viszont ,megszólalt a csengő.
-Lehet a pizza - mondtam
-Rendeltél pizzát? - nézett rám Lili
-Nem - közöltem
-Hát te hülye vagy - röhögte el magát
-Igen? - nyitom ki az ajtót
-Itthon hagytam a kulcsom. - közölte Ricsi, majd bejöttek a haverjaival, akik mind engem néztek. Ugyan is újak voltak. Még nem igazán láttam őket. Legalábbis nálunk. Múltkor, mikor Lilivel sétáltunk a városban, láttuk őket a deszkapályán. De nálunk még nem.
-Mit csináltok? - támaszkodott meg a kanapén
-Ahogy látod, filmet nézünk - közöltem
-Jó. Mi meg ps-ezni akarunk. - mondta
-És az engem érint? - fordultam hátra
-Hát nem. - mondta némi töprengés után
-Amúgy láttam Dávidot - mondta
-Dávidot? - kérdezte Lili vissza fojtott mosollyal.
-Azt - biccentett
-És? - kérdeztem
-Semmi. - vonta meg a vállát
-A barátnőjével indult el. Jó csaj - indultak el a lépcsőn
-Hülye - kiabáltam utána. Végig néztünk a filmet, és anya pont akkor ért haza. Mehettünk fel öltözni....

2013. október 14., hétfő

37.rész

Jó olvasást! Komizzatok! :)<333

Október 19 (péntek)

Reggel kicsit nyűgösen keltem. Hogy mért? Egész éjszaka Dávidon gondolkoztam. Tegnap lefekvés előtt, bejött Ricsi hozzám, és a következőt mondta: "Ha valami nagyobb baj van azzal a Dáviddal, csak szólj, és kajak leütöm!". Ez annyira jól esett. De mondtam neki, hogy magam is el tudom intézni, de ha mégse, szólok. Na, tehát. Reggel. Mikor felkeltem, még Ricsi, meg Flóra is aludt. Anya meg már nem volt itthon. Ahogy belenéztem a tükörbe, mintha a 220 csapott volna meg. Plusz, olyan karikák a szemem alatt, hogy egy kocsi kerekének be lehetett volna helyettesíteni. És ez nem vicc. Szerencsére egy kis smink segített. Mentem is öltözni, és mivel már október közepe van, elég hűvös van kint. Ezt vettem fel:

Majd gyorsan mentem is ki, mert Lili várt már.
-Sziaa - öleltük meg egymást szorosan
-Este jössz a Deákra? - nézett rám csillogó szemmel Lili
-Bocsi, de nem. - mondtam
-De most csak azért, mert Dávid ott lesz, még jöhetsz. Majd velem leszel. Kittit nem hiszem, hogy kiengedik. - mondta Lili, miközben kilépett a kapun Dávid. És egész végig jött mögöttünk.
-Nem azért. Részben. Azért is, mert jönnek hozzánk Lucáék. - közöltem
-Ja - vonta meg a vállát csalódottan Lili
-Akkor én sem megyek  - jelentette be
-Hülye! Még jó hogy mész - néztem rá
-Nem! - makacsolta meg magát
-Akkor nem. Igazad van. Inkább legyél otthon egyedül, mint a barátaiddal - néztem rá
-Nem egyedül. Át megyek hozzátok. Ha megengedik. - nézett rám
-Tudod, hogy megengedik. De legyél Bennel. Már rég voltatok együtt. - mondtam
-Ez igaz. - értett egyet. - De arra ott van a hétvége. A másik meg, hogy őt nem bántották meg. - mondta
Az első óra tesi volt. Párokban kellett labdát dobálni. Ez volt a lényege. Én Lilivel voltam, egyik oldalamon Dávid és Ben, másik oldalamon, Dan és Áron. Második óra, föci. Felelés. Én feleltem. Először. Utánam Dan.
-Mi a lagúna? - kérdezte a tanár
-Film - vágtam rá kapásból
-Az a Kék lagúna. A lagúna a tenger.... - kezdte el segítség képpen.
-Homokszigetek vagy homokturzások által egészen vagy részben elzárt... - mondtam
-....sekély vizű part menti öble - fejezte be a tanárnő
-Pontosan - bólintottam 
-Hármas. Mehetsz. - írta be a naplóba - Dániel gyere - hívta ki a tanár
Dani már nem hármast kapott. Egyest. Arra a kérdésre, hogy, hogy képződik a röghegység, rávágta, hogy rögölve. Én meg elkezdtem gondolkozni, hogy van e ilyen szó. Nem sokra jutottam. Utána volt egy magyar óránk. Játszottunk. A tanár úr mondott egy vers címet, nekünk meg meg kellett mondani, a vers íróját. 
-Ha ezt nem tudjátok, mindenki megbukik. - közölte a tanár
-Himnusz - mondta ki
-Bartók Béla - vágta rá Dan. Az egész osztály, a tanárral együtt, vagy fél percig pislogás nélkül meredt rá.
-Kölcsey Ferenc, te hülye! - mondtam röhögve
-Nem. Én Dani vagyok - mondta, mire felröhögtünk
-De amúgy nem mindegy?! Író-író - vonta meg a vállát
-Kisfiam. Bartók Béla egy zeneszerző volt. Kölcsey meg költő. - fogta a fejét ledöbbenve, Bordács tanár úr
-Akkor, ember-ember. - közölte Dani
Házinak megkaptuk, hogy mit nem csinálok soha többet?! Max 3 oldalas fogalmazás. 
-Én soha többet nem megyek másnaposan haza - mondta Dan, miközben mentünk át az angol terembe.
-Én meg soha többet nem járok Dáviddal - súgtam oda Lilinek
-Ne csináld már - mondta
-Mit? - ölelte át a vállát Ben
-Lényegtelen - vonta meg a vállát
-Mit nem csinálsz soha többet? - nézett Lili Benire
-Nem ülök a bátyám mögé, a motorra. - mondta
-Mert? - kérdezte Krisz
-Mert rohadt félelmetes volt. Szeretek motorozni, csak nem a bátyámmal. - mondta röhögve
Az angol nagyon hamar eltelt. Aztán már csak egy biosz volt, utána meg egy rajz. Délután jöttek hozzánk Lucáék. Nagyon jó volt. Sokat hülyéskedtünk. Ugye Lucának van két testvére, a Domi és a Beni. A fiúk Ricsivel voltak, a Luca meg velem és Flórával. Olyan fél kilenc körül írt Lili, hogy biztos nem megyek e ki. Nem. Nem mentem ki. Helyette itthon voltam Lucáékkal, majd, mikor elmentek Ricsivel és Flórával filmet néztünk. Horrora akadva 1-5. Rohadt jó film. Gyorsan vissza írok Lilinek, aztán még gépezek.


2013. október 11., péntek

36.rész

Meghoztam az új részt. Jó olvasást! Komizzatok! <333 Köszönöm minden olvasómnak a komikat. Egyre több rendszeres olvasóm van. Nagyon köszönöm! :))

Október 18 (csütörtök)

A mai napom olyan szinten rossz volt, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Kiabáltam már korán reggel Ricsivel is, Flórával is, Kristóffal is egyet. Egyszóval mindenkivel. Anyával nem. Tőle félek. Reggel Lili hívott, hogy elém jön, ha akarom, ha nem. Este beszéltünk skypeon, és hogy is mondjam elküldtük Davet minden lehetséges éghajlatra. Nem is kell mondani, szerintem. Végig sírtam az egész estét.
-Hagyjál - ordítottam rá Ricsire, mikor már korán reggel elkezdtek "molesztálni" a haverjaival
-Az én k*rva anyámat, én kérek bocsánatot - tette fel a kezét, én meg bólintottam
-Szia Liliii - öleltem meg szorosan a barátnőmet. Kitti már tegnap is elég rosszul nézett ki, nem is volt ma suliba.
-Sziaa, hogy vagy? - nézett rám
-Hát, a smink valahogy eltüntette a karikás szemeket, de amúgy meg elég ramatyul - rökönyödtem meg
-Dávid egy hülye barom. Ha ilyen, nem érdemel meg téged. - mondta.
-Dávid? - néztem rá
-Igen. Ha majd kibékültök akkor lesz Dave. Addig Dávid - nézett előre
-Köszönöm - suttogtam
-Nagyon kiborultál, igaz? - kérdezte
-Eléggé - bólintottam
-Ne is foglalkozz vele - ölelte át a vállam
-Nem is - fordultam meg, majd megöleltem
Már a sulinál ott voltak a többiek.
-Sziasztok - köszöntem, majd tovább indultam
-Hé, nem jöttök ide? - fordult meg Ben, miután adott egy csókot Lilinek, aki jött utánam
-Nem - közöltem
-Nem is kellesz - jelentette be Dave
Én csak néztem rá, majd bementem a suliba.
-Ezt most muszáj volt?! - hallottam Lili hangját
-Most mér? - mondta neki Dave. Nem, DÁVID!
-Hülye bunkó - jött utánam Lili
-Haver, ez tényleg elég köcsög volt - mondta neki Ben. És többet nem hallottam. Nem is sírtam.... a mosdóig. Lili elkezdett vígasztalni, nem sok sikerrel. Az első órából, késtünk úgy 10 percet késtünk.
-Hölgyeim. Valami elfogadható magyarázat? - nézett ránk Szabó tanárnő
-A mosdóba voltunk - mondta Lili
-Rendben. Mindkettőtöknek egyes - biccentett, majd vette elő a naplót
-Na, tehát. Folytassuk. Dániel, mi az eredmény? - nézett rá Danira, aki szerintem azt se tudta, hogy hol van.
A második óra ének volt. Kikaptuk a dogákat. Ki mellett ülök éneken? Dávid. Igen. És a tanárnő meg se engedte, hogy helyet cseréljek Bennel, aki Lili mellett ül.
-Deák Boglárka, 21 ponttal, négyes - nyújtotta ki a kezét Major tanárnő. A dogák kiosztása után, szabad foglalkozás volt, mert a tanárnőnek valamit be kellett fejeznie. Valamilyen papírt. Nem igazán akartam Dáviddal foglalkozni, de azért fél szemmel láttam, hogy sűrűn rám nézett. Meg a rajzra, amit már tegnap elkezdtem. Törin borzalmasan érdekelt, Közép-Európa nyugtalan évei. Inkább Lilivel leveleztem. Amúgy a múlt órán is minden erőmmel figyelmet, miközben a tanár a fasizmust magyarázta. Még is hármasra feleltem a mai órán. Fizikán szintén semmit nem igazán csináltam. Dani már jegyzetelt, mikor én még abban sem voltam biztos, hogy elvittem a füzetem. Magyar óra volt az utolsó. 
-Ma Tamási Áron életéről tanulunk - nézett ránk Bordács tanár úr
-Nagybátyám - kiabálta be Beni, mire mindenki felröhögött
-Felszólítottalak? - kapta oda a fejét a tanár úr
-Nem, de ez igaz - hintázott a széken Beni
-Fiam, ha új diák vagy, ha nem, húzol le az igazgatóhoz, ha még egyszer megszólalsz! - nézett rá
-Jó - biccentett Beni
Amúgy a szünetekben, főképp Lilivel voltam, de volt rá példa, hogy Benivel is. Olyan jó fej. 
-Megyünk? - állt meg a lépcső tetején Lili
-Jöttök hozzánk? - nyomott egy puszit Ben Lili arcára
-Én nem - vágtam rá kapásból
-Csak azért mert ő ott lesz? - biccentett a mellette megálló Dávidra
-Pontosan - bólintottam
-Amúgy, ha ő ott lesz, én nem - közölte Dávid
-Tudjátok, hogy ez mennyire gyerekes viselkedés? - nézett ránk Ben
-Ő kezdte. Nem. Ez is gyerekes. Ha ő normálisan fog hozzám viszonyulni, például el mondja, hogy mit követtem el, akkor én is normális leszek hozzá. Addig nem. - közöltem. Lementünk még a büfébe, aztán mentünk haza. Vagyis hozzánk. Egy jó csajos délutánt terveztünk, csak ketten, mivel ugye Kitti beteg. De ahogy kiértünk a suli elé, a következő látvány fogadott:
*Egy szőke, feltűnően szép lány vár valakire* (Nem is tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, olyan hetedike lehetett.)
*Dávid beszélt még pár szót Benékkel, aztán elindult....*
*....A lány felé, aztán....*
*....Oda ért a lányhoz, és megcsókolta!!!*
Az az érzés. Amit akkor, abban a percben éreztem, felfoghatatlan. Még soha, senkiben nem csalódtam ekkorát. Tudom, hogy szakítottunk....De akkor is. Iszonyatosan fájt. 
-Bogi jól vagy? - jött oda Ben
-Igen, persze. Minden csodás. - mondtam
-Mizu? - jött oda Dávid, és a csaj.
-Semmi. - vonta meg a vállát Ben, majd felém fordult, és biccentett egyet.
-Mi az? -néztem rá, vissza fojtott könnyekkel
-Az a lány.... - kezdte
-Nem érdekel. - közöltem, majd megtöröltem a szemem, és elindultam. 
-Majd beszélünk - mondta Lili Bennek.
-Oké - nézett utánunk
-Hé. Gyere ide - ölelt meg Lili
Ahogy haza értem, levágtam magam az előszobába, és még jobban elkezdtem sirní. Az se érdekelt, hogy ott álltak Ricsiék. (Haverjaival) Nem érdekelt senki. Ezt muszáj volt kiadnom magamból. 
-Nyugiii, sss - simitotta meg a vállam Lili.
-Utálom - mondtam szipogva
-Megértem. Nagyon köcsög volt - helyeselt a barátnőm
-Kit utálsz? Leüssem? - kérdezte Ricsi, és semmi hülyéskedést nem hallottam a hangjában. Komolyan gondolta. És iszonyat jól esett. 
-Dávidot. - közölte Lili
-Az öcsémet? - kérdezte Márk
-Azt - bólintottam, majd felálltam
-Mit csinált? - kérdezte Patrik
-Lényegtelen. Megbántotta. - mondta Lili
Felmentünk a szobámba, majd zene hallgatás közbe, mindent kibeszéltünk. Nagyon jól esett, hogy itt volt velem Lili. Nélküle, azt hiszem, kárt tettem volna magamba. Pedig tudom, hogy hülyeség. De most valahogy, más nem igazán jut eszembe. Felmentem facebookra. Kár volt. A következő fogadott:
"Becskei Dávid kapcsolatban vele: Kovács Klaudia" Rögtön bekapcsoltam a skypeot, azzal a szándékkal, hogy felhívom Lilit, és Kitti. De ahogy beléptem, rögtön videóhívás. Hárman beszéltünk. 
-Láttam - ez volt az első szó, amit mindketten mondtak
-Imádlak titeket - mosolyogtam
A profilfotója Klaudiának:


Én nem szoktam olyan lenni, de ez tényleg egy iszonyat nagy k***a. Ügy lezárva. 

2013. október 8., kedd

35. rész

Jó olvasást! komizzatok. + 1 feliratkozó. Nagyon köszönöm szépen:)<33 5900 oldalmegjelenítés:)<33
Annyira sajnálom a sok késésért, meg a rövid részért. Annyira nincsen semmi ötletem. De tényleg. Nagyon sajnálom. :sss

Október 17 (szerda)

Egy sikeresen végig sírt, forgolódott éjszaka után reggel, gondolhatjátok hogy néztem ki. A sírással teli éjszakák szombaton kezdődtek. Ugyan is, össze vesztünk Davevel. Hogy min, azt még én sem tudom biztosan. De azóta a szombat óta Dave nem szól hozzám, nem ír, semmi....És iszonyat rosszul esik. Nem is megyünk együtt, a suliban se szólunk egymáshoz, még csak a közelembe se jön. Ami még fura, hogy Beni közelébe sem megy. Reggel totál kisírt szemekkel ébredtem.
-Úristen Bogi.... - kezdte Ricsi az oltást, de közbe szóltam
-Hagyjál!
Gyorsan felöltöztem, most már kezd hideg lenni reggelenként, ezért mindig veszek fel pulcsit is.:

Aztán Lilivel mentem suliba. Lili és Ben elég nehéz helyzetbe van. Mert hogy mind ketten az én barátaim, és a Dave barátai is. És mivel ők járnak, ezért ugye együtt lennének a suliba is, csak hogy mi Davevel össze vagyunk veszve. És pont ezért nem tudják eldönteni, hogy kivel legyenek. Ahh. Annyira szar, rosszban lenni Davevel. Ma kemény hat óránk volt: Ofői, ofői, rajz, matek, angol, kémia. Matekból, angolból, kémiából dogát írtunk. Fhúúú de utálom a kémiát. Nagyoon.
-Szervezek egy londoni utat. Tavasszal lehetne menni. Valakit érdekelne? - mondta az ofő
-Engem igen - mondtam
-Engem is - közölte Lili. Rajtunk kívűl, köbö az egész osztály érdekelné.
-Rendben, akkor holnapra hozok papírt. - és ki csengettek.
-Dave beszélhetnénk? - álltam meg gyorsan mellette
-Nem - közölte, majd ki indult
-Jól van, akkor álljál így hozzá. Rohadtul elegem van, azt se tudom mi a bajod, nem szólsz hozzám, nem írsz, nem hívsz, semmi. Mit csináltam? - vesztettem el a türelmem
-Hah. Hagyjuk már. Még hogy nem tudod mit csináltál! Jó vicc - nézett rám
-Szerinted viccelek? - néztem bele a szemébe
-Jó. Tudod mit. Ha azt se vagy képes elmondani, mi a bajod, szakítunk. Remélem most örülsz. - kaptam fel a táskám, majd kimentem a teremből. Amúgy ez utolsó óra után volt. Rögtön mentem is haza.
-Héé, Bogi. - kiabált utánam Lili és Kitti.
-Igen? - fordultam meg, de meg láttam Davet. Inkább bementem a házba. Kaptam egy sms-t: "Beszélhetnénk?" ~Lili. Ezt írtam vissza: "Bocsi, de most egyedül szeretnék lenni. Bocsi. Imádlak. Pussz."
A délután folyamán tanultam, és zenét hallgattam. Közbe pedig be volt kapcsolva a facebook. Éppen Miley Cyrus- We Can't Stop dala ment, mikor Dave fel lépett fészre. 

Tettem még egy próbát. Rá írtam. Nem írt vissza. BEFEJEZTEM! Elegem lett. Egész este csak a szobámban voltam, meg a teraszon Benivel beszélgettem. Egészen addig, míg Lili fel nem hívott, hogy most már beszélnie kell velem skypeon. Úgy hogy mehettem fel skypera. Megbeszéltünk minden fontos dolgot. Aztán olyan dolog történt, mint még soha. Rátudtam venni RICSIT(!) egy közös film nézésre! Igeeen. Siker! :) És hogy mit néztünk? Barátság extrákkal. Nagyon jó volt. És ez fura, mert a Ricsivel voltam. Mindegy. Áhh megyek feküdni, mert iszonyat fáradt vagyok.