47.rész

Nagyon, nagyon sajnálom a kimaradást. Remélem vannak még, akik várták a kövi részt. Amit meg is hoztam. Utólag is, Boldog karácsonyt, és Boldog új évet minden kedves olvasómnak!

December 7 (szombat)

Reggel a telefonom csörgésére keltem. 

-Mi van? - szóltam bele. Felháborító. Szombat reggel 8 óra és engem zaklatnak. 

-Ma deszkapálya? - szólt köszönés nélkül Dave. 

-Jóvan'. Hagyjál aludni! 

-Bocsmá' - röhögött ki - Felkeltettelek? 

-Nem, már hajnal 4 óta fent vagyok. 

-Akkor jó. 5 perc és ott vagyok. Készülj el, megyünk enni. - ezzel letette. Nem viccelt, 5 perc múlva már az ágyamon feküdt és beszélt. 

-Tegnap az udvaron próbáltam hátraszaltózni. - nézte a plafont. - Egyszer hátra estem, aztán bevertem a fejem az asztalba. De harmadjára sikerült - röhögött fel. 

-Látszik a fejeden? - néztem rá. 

-Kicsit. - vonogatta a vállát. - Kész vagy már? - ült fel hirtelen. 

-Még nem. - indultam be a gardróbomba. 

-Hívnak. Hagyd csak, majd én felveszem. 

-Jajj, Dave ne. - szaladtam ki a gardróbból, de már késő volt. Felvette. 

*A telefonbeszélgetés:*

-Szia. 

-Hogy én ki vagyok? Te ki vagy? 

-Milyen Zalán? 

-Igenis van közöm hozzá, ha már egyszer a barátnőmmel akarsz diskurálni. 

-Akkor mim? Az anyám? 

-Nem adom oda. Mond el nyugodtan nekem is. 

-Akkor tedd le. Hülye köcsög. 

-Ez ki volt? - emelte fel a telefonomat. 

-Senki - hajtottam le a fejem. 

-Bogi, ugye nem? 

-Nem, nem csallak meg. De....ez hosszú. Majd elmondom. - néztem a szemébe. 

-Elmondod? Mikor akarod elmondani? Majd mikor már szakítottunk? Hát, kösz - felpattant és kiment. 

-Dave, Dave - szaladtam utána, azzal a szándékkal, hogy elmagyarázom. De ő már rég kint volt. Sőt, már rég otthon volt. De rohadt gyors. Nem igaz. Istenem. Gyorsan fel mentem facebookra, hogy írjak Dave-nek egy üzenetet. Hátha el olvassa. El is olvasta. 

Nagyon aranyos hétvégém lesz. Szombat reggel 9 órakor, szakít velem barátom. Vagyis a volt barátom. Nem igaz. 

-Hogy menne mindenki a jó édes.... - szaladtam le a lépcsőn, de Ricsi megállított. 

-Gyere. - húzott be a nappaliba, ahol ott ült Márk, Patrik és Balázs. 

-Sziasztok - erőltettem mosolyt az arcomra. - Mi van? -néztem Ricsire. 

-Márk beszélni szeretne veled - vonta meg a vállát, majd leült a fotelba. 

-Mi van? 

-A tesóm kicsit ki van borulva és azt mondja, hogy szakítottatok. Mért? - hadarta el gyorsan. 

-Semmi köze ehhez egyikőtöknek se. Ha annyira érdekel, akkor mért nem kérdezted meg az öcséd? - én itt be is fejeztem, egyrészről azért, mert semmi kedvem nem volt velük beszélni, másrészt azért, mert csöngettek. 

-Sziaaa - ugrott a nyakamba Lili. De aztán látta, hogy valami nincs rendben. 

-Mesélj! - ült le az ágyamra, majd rám tapasztotta nagy barna szemeit. 

-Akkor... - elmeséltem neki mindent. Először kicsit felháborodott, mert nem említettem neki Zalánt, de aztán lenyugodott, hogy mondtam neki, semmi olyasmiről nincs szó, hogy megcsalom Dave-et. Isten ments! 

-És akkor most mi legyen? - nézett rám. Aztán felcsillant a szeme. - Mennyünk el a plázába. 

-A plázába?! - ez nem normális. 

-Igen. Jajj, most mi a baj azzal? Egy kicsit vásárolgatunk, beülünk a mekibe, fiúkat nézünk. Semmi gond nincs ezzel. - vigyorgott folyamatosan. 

-Oké - adtam meg magam. Már nem mintha annyira győzködnie kellett volna. Kb. 50 percünkbe tellett, hogy elérjünk az Aréna Plázába. Először a H&M-be mentünk, utána a Zara-ba, New Yorker-be, Bershka-ba, C&A-ba, parfümériába, ruhaboltokba, cipőboltokba. Mikor már a végét jártuk, beültünk a mekibe. Lili egy Big Mac menüt kért, én pedig egy McChicken menüt. Azzal semmi gond nincsen, hogy én megbírtam enni. De, hogy Lili is megbírta enni a Big Mac menüt, + egy almás pitét és epres McFreeze-t is. Na, ez a nagyon durva. És milyen rohadt vékony. 

-Hogy csinálod? - néztem rá nagy szemekkel. 

-Mármint mit? 

-Hogy ennyit eszel, de mégis milyen vékony vagy?!

-Hát, ez ilyen. - vigyorodott el. Lehet.:D Már az utca végéről hallottam Macklemore-tól a Thrift Shop-ot. Először azt hittem, hogy Dave-éktől szól a zene. Tévedtem. Az én egyetlen, nagyon aranyos bátyám volt. Rögtön szóltam neki, hogy a szomszédok lehet nem díjazzák. Erre rávágta, hogy "legalább jó zenét hallgatnak." Ha akarják, ha nem. Én inkább bementem a szobámba, és ránéztem facebookra, hogy Dave írt-e. Nem írt.