4. fejezet

szeptember 7 (péntek)

Reggel mikor felkeltem, nem volt mellettem Lili, mikor lenéztem megértettem. Le volt esve, és ott aludt a földön!!! Felkeltettem, és utána elmondta, hogy az éjszaka legurult(?) az ágyról, és már nem volt ereje visszamászni. Kicsit kiröhögtem. Felöltöztünk, én ezt vettem fel:

Lili pedig ezt:

Lementünk, megreggeliztünk és indultunk. Út közben azon gondolkoztam, hogy Liliéknél sokkal normálisabb egy nap, mint otthon, de télleg. Náluk nincsen Ricsi se Flóra...
-Min gondolkozol?-kérdezte Lili
-Azon, hogy ti sokkal normálisabb család vagytok mint mi, de télleg
-De ti legalább nem unatkoztok sose-mondta vigyorogva
-Na látod, ez biztos-mondtam neki mosolyogva
Oda értünk a sulihoz a többiek már ott voltak. Beszélgetünk, mikor megjött Áron meg Tina, kézenfogva, mellettük Noémi ment. Amúgy tegnap Noémi nem is volt suliba, és mi észre se vettük, de komolyan senki. Még beszélgettünk egy kicsit, amikor becsengettek. Ma tesi volt az első, ez volt az első idén, ugy hogy csak beszélgettünk. Utána föci,magyar,angol,biosz,rajz. Kemény nap főleg, hogy pénteken, persze csak jövőhéten kezdünk mindent, de akkor is elég nehéz órarend. Suli után négyen sétáltunk haza, Dave és Ben megálltak Daveéknál, mi meg tovább mentünk.

-Na szia, ma már nem találkozunk, mert uncsimékhoz megyünk- mondta Lili

-Ok na szia- megöleltem

Mikor beléptem a házba csönd volt, nagyon nagy csönd, túlságosan is nagy csönd volt. De télleg és mikor felmentem az emeletre, megértettem mért: Ricsi és 3 haverja asszem Márk,Patrik és Domi ültek Flóra szobája mellett és egy-egy üvegpohárral hallgatóztak a falon. Na igen itt volt Kristóf, a barátja. Ez az a szituáció amikor rájuk nézek, és csak simán bemegyek a szobámba, és ott röhögöm el magam. Erre mást nem tudtam reagálni. Csörög a telóm, anya.

-Szia Bogi, mindjárt indulok haza, eljössz velem a spárba?

-Szia igen el, ugy is unatkozok. Dudálj ha itt vagy!

-Jó-és ezzel lecsapta a telefont

Még facebookoztam és zenét hallgattam mikor dudáltak. Anya. Kimentem a szobából, és egy szó nélkül mentem le a lépcsőn. Mikor már félúton voltunk, elmeséltem a napom. Miután haza értünk, tévét néztünk Flórával és Ricsivel. Ricsi folyton kuncogott, Flóra meg nem értette, hogy mi a baja, és mikor megunta már Ricsit, felállt és egyszerűen le hülye barmozta, és felviharzott a szobájába. Na igen miután haza értünk, és fel mentem az emeletre azzal a szándékkal, hogy bemegyek a szobámba, Ricsi elkapott és behúzott a szobájába. Elmesélte mit hallott. Hát jó, ő tudja, egyébként télleg vicces volt. Na mindegy. Le vittem a laptopom a nappaliba, és az este további részében, blogot irtam...volna, ha egyszer nem hallunk anyával ordibálást az emeletről, igen Ricsi és Flóra összevesztek. Már megszoktam, de anyunak akkor is lekellett állítani őket. Mikor sikerült szétszedni őket, mindketten be vágták a durcát. Bementek a szobájukba, de olyan ajtó csapással, hogy beleremegett a ház.

-Gyertek, vacsora- szólt anyu

Ricsi és Flóra nem ültek egymás mellé, de még csak egymással szembe se. Hát ilyen volt az estém. Ordibálós, veszekedős, ajtó csapkodós. Persze, én végig röhögtem az egészet. De mindegy. Ahogy fürödtem, már jöttem ki a zuhanyzóból, olyat estem uhh most néztem előbb, kék és lila folt van rajtam. Gratulálok magamnak. Na este télleg irtam egy kicsit a blogomba és facebookoztam ú-ú láttam egy olyan jó képet:

de most már fekszek.